neszmélyi borvidék,

Történelem

A borvidék területén már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek.
A XVIII. század végére Neszmély és környéke ismét jelentős termelővé vált. Az itteni borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték, így jelentős mennyiségben vittek neszmélyi borokat külföldre.
A XIX. század végén az ország szőlőtermelőit sújtó filoxéra-járvány ott is komoly károkat okozott, és a fajtaszerkezet megváltozott. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák olyan szintűre nőttek, hogy a terület 1959-ben elvesztette borvidék rangját, amelyet – az új telepítéseknek köszönhetően – 1977-ben visszaszerzett.
A Dunára néző neszmélyi szőlőhegyeken termő borról már Széchenyi István is írt dicsérő szavakat, és sokan kedvelték az itteni bor kellemesen savanykás ízét. Az Esterházy család Csákvári Uradalmának híres ászári mintaszőlészete és pincészete is hozzájárult ahhoz, hogy a vidék a XIX. század második felében nemzetközi ismertségre tett szert.
Az utóbbi évtizedekben a szőlőtermesztés korszerűsítése a borminőség jelentős javulását és a borvidék rangjának növekedését eredményezte.

Terület

A termőterület nagysága 1494 ha. A borvidékhez tartozó körzet települései: Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely; a Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, és Vértesszőlős.

Talaj és kőzet

A borvidéki alapkőzet kréta és eocén márga, valamint agyag. Fölötte lösz és barna erdőtalaj alakult ki.

Éghajlat

A kiegyenlített, mérsékelten hűvös klíma mellett az éves hőingadozás nem túl nagy. Általános a magas páratartalom és a kiegyenlített csapadékeloszlás, a hőingadozás pedig alacsony. Mindezzel együtt magasnak mondható a napsütéses órák száma. A lokális éghajlati viszonyok alapján a legjobb termő területek 150-300 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin.

Fő szőlőfajták

Hagyományosan az olaszrizling és a rajnai rizling voltak a fő fajták, a kisebb pincészetekben máig is e szőlőkből készített nedűkből találkozhatunk a legtöbbször. Mára azonban kiemelkedő mennyiségben termesztenek chardonnayt, szürkebarátot, zöld veltelinit, rizlingszilvánit és a borvidék egyik legszebb hírvivőjét, cserszegi fűszerest.

Borstílus

A borvidék talaj- és klimatikus adottságai a könnyű, savgazdag, üde fehérborok előállításának kedveznek. Általános az acéltartályban történő hűtött erjesztés és a szintén tartályos rövid ideig tartó érlelés. A gyümölcsös üde illatok, élénk savak a fiatal borokban köszönnek vissza a legszebben. A borvidékre jellemző, hogy az illatos fajták különösen szép formát mutatnak.

Borászatok